Tanila Jensen – Viveca (A félelem árnyai)
Tanila Jensen – Viveca (A félelem árnyai)

Tanila Jensen – Viveca (A félelem árnyai)

Megmondom őszintén, hogy ezt a könyvet olvasva nagyon nehéz volt elválasztani a teológusi énemet az olvasóitól, de azért valamennyire sikerült.

Ami leginkább megfogott a könyvben, az a cselekmény mesteri megalkotása. Az írónő pontról pontra vezet be minket a múltbeli és jelenbeli titkok rejtelmeibe egyaránt, miközben nem hagy minket unatkozni.

A cselekmény gyors, pörgős, a leírások nagy megjelenítő erejűek, filmszerűek.

A regény tele van zseniális és váratlan fordulatokkal, végigizgultam minden oldalát.

A végső összecsapás nagyívű, megfelelően hosszú, érzelmekkel telített, a végén katarzissal, pozitív megoldással.

Bár a regény egy démonos történet, nem a hivatalos keresztény démonológia elveit követi, de ez egyáltalán nem baj. A történet alapötlete ettől lett egyedi és új.

A karakterábrázolás szép és részletes, különösen a főhős Philip alakja tetszik, aki papként egyszerre mély hitű és elkötelezett, és esendő, nem tökéletes ember, aki mindig képes visszatalálni Istenhez.

Viveca (emberi) karaktere is tetszett, szépen megformált és kellően mély.

Aki egy igazán mély, érzelmekkel telített, mégis fordulatos és izgalmas, borzongós történetre vágyik, annak mindenképpen ajánlom, hívőnek és nem hívőnek egyaránt. Horrorrajongóknak kötelező darab.

Engem mindenképpen megvett a regény, ma este el is kezdem olvasni a folytatást!

Vélemény, hozzászólás?